nov 112014
 
reklámadó

Reklámadó példákon keresztül

A reklámadóról több helyről is informálódhatunk. A legtöbb cég vezetője már tanulmányozta az ide vonatkozó jogszabályokat és értelmezte azokat. Ezért úgy döntöttem, hogy van elegendő szakmai blog, ami azzal foglalkozik, hogy kit érint a reklámadó kötelezettség és hogyan kell kiszámolni a fiztendő adót. Tapasztalatom az, hogy hiába a sokrétű tájékoztatás bizonyos konkrét esetben nehéz meghozni a megfelelő döntést.

Pár hete részt vettem egy konferencián, ahol többek között a reklámadó is szóba került. Szabó Gábor a NAV munkatársa gyakorlati példákon keresztül mélyítette tudásunkat. A mai bejegyzésemet – felhasználva a friss tudást – képekkel és leírásokkal tarkítottam, ezzel is elősegítve a könnyebb érthetőséget.

Egy korábbi bejegyzésemben részletesen foglalkoztam azzal, hogy mikor kinek és mennyi reklámadót kell fizetni, ezért erre most nem fogok kitérni.

Nézzünk inkább pár gyakorlati példát a reklámadóra

 

Saját célú reklámnak minősül az alábbi molinó?

A gyártás költsége reklámadó alapot képez?

reklamado_pelda_1

A válasz: nem. Azért nem kell a reklámadó alapba beszámítani a molinó gyártási költségét, mert nincs rajta a cég neve, címe. Nem tudjuk konkrétan, hogy melyik zöldségboltról van szó. Az is lehet, hogy 100 méteren belül több is van. Nem minősül reklámnak.

 

Ellenben ezzel…

reklamado_pelda_2

Saját célú reklámnak minősül a fenti molinó, így a Fűzfa vendéglőnek a molinó gyártási költségét be kell számítani a reklámadó alapjába. Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben 500 millió forint a beugró.

Miért kerül más megítélés alá a Fűzfa vendéglő mint a zöldség üzlet?

Mert a második molinón fel van tűntetve a cég neve, logója. Valószínű más Fűzfa vendéglő nincs 150 méteren belül.

 

Reklámadó és a mez

reklamado_pelda_3

Reklámadó szempontjából a mezen elhelyezett logók kérdése nem egyszerű feladat. Alapesetben a mezen elhelyezett nyomtatott céglogó reklámnak minősül. De felmerül a kérdés, hogy ki a reklám megrendelője és közzétevője? Kinek van reklámadó fizetési kötelezettsége? Az egyesületnek vagy a cégnek, akinek kint van a logója a mezen?

  • Ha a mezre a nyomtatott logót a cég vasaltatja rá (akinek a logója szerepel rajta), akkor a reklám közzétevője és megrendelője is a cég (akinek kint van a mezen a logója). De ebben az esetben is 500 millió forint a beugró reklámadó fizetés alá.
  • Ha mindezt az egyesület intézi, akkor az egyesületnek reklámadó fizetési kötelezettsége keletkezhet, mert ő reklám közzétevője.

Ennél a pontnál hívta fel a figyelmünket Szabó Gábor egy “apróságra”. A fent leírtakat csak akkor kell alkalmazni,

ha NYOMTATVA van a mezre a logó,

ha HÍMEZVE van a mezre,

akkor fel sem merül a reklámadó kérdés!!!

A fentieken kívül még rengeteg kérdés merül fel a reklámadóval kapcsolatban.

Ha szeretnéd, hogy újabb példákon keresztül mutassam be a reklámadót, akkor jelezd a kommentek között.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

– Reklámadó

 

Kövess a Facebookon, ott is osztok meg gyakorlati tippeket!

 

Oszd meg, másnak is hasznos lehet!

 

Ha konkrét kérdésed van, azt is felteheted a kommentek között vagy az alábbi űrlapot kitöltve fel tudod venni velem a kapcsolatot.

 

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

*